EU pályázatírás

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kidolgozta azt a Zöld Beruházási Rendszert, amelyen keresztül többek között a lakossági és közszféra üvegházhatású gáz-kibocsátását kívánja csökkenteni. A tervek szerint még az idén kiírják a több milliárd forint keretösszegű pályázatot. Többek között a meglévő épületek energia-hatékony felújítására és alacsony energiafogyasztású új épületek építésére lehet támogatást nyerni.

Az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai üvegházhatású gáz kibocsátások 30 százalékát, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint ezt 2020-ra harmadával lehet csökkenteni. Magyarország korábban a Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltaknak megfelelően visszafogta – a vállalt 6 százalékon túl további mintegy 26 százalékkal csökkentette - az üvegházhatású gázok kibocsátását, így 2008 és 2012 között lehetősége van arra, hogy a megtakarított úgynevezet kibocsátási kvóta értékesítésével magyar klímavédelmi beruházásokhoz teremtsen forrásokat. Hazánk az 1990-es évek ipari szerkezetváltásának is köszönhetően mintegy 70-80 millió kibocsátási kvótát takarított meg, melyet részben értékesíthet, részben tartalékol majd. A kvóta értékesítésből származó bevételeket hazánk kizárólag klímavédelmi célokra fordíthatja.

Idén szeptemberben Magyarország a világon elsőként értékesített többlet kibocsátási kvótákat. A nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszerben 2 millió magyar kibocsátási egységet értékesítettünk Belgiumnak, az így befolyt bevételeket a környezetvédelmi minisztérium pályázati úton kizárólag klímavédelmi célokra fordítja majd. A klímabevételekből - a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia prioritásaival összhangban – a zöldtárca egy olyan támogatási rendszert működtet majd, amely mérhető módon segíti elő többek között a lakossági és közszféra kibocsátás-csökkentését. „A kibocsátási kvóták értékesítésével és az erre épülő Zöld Beruházási Rendszerrel hazánk nemzetközi viszonylatban is az elsők között van, és segítségével komoly előrelépést érhetünk el a klímavédelemben” – hangsúlyozta Szabó Imre miniszter. 

A lakossági és a közszférában rejlő energiahatékonysági lehetőségek kihasználása nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Számítások szerint az épületetek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezhet, ami a jelenlegi magyar üvegházhatású gázkibocsátás 7-8 százalékát jelenti. A hazánkban elfogyasztott energia 38 százalékát a lakosság használja fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek fűtéséhez és a melegvíz előállításához.

A Zöld Beruházási Rendszer többek között a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, a meglévő épületek energiahatékonyságának javítását célzó programokhoz, valamint megújuló energiát használó rendszerek kiépítéséhez nyújt majd támogatást. A klímavédelmi program keretében lakások, házak és közintézmények energiahatékony felújítására, megújuló energia felhasználására, valamint új építésű energiahatékony épületek és passzívházak kialakítására lehet majd pályázni. Támogathatóvá válik például a szigetelés, a nyílászárók cseréje, a hővisszanyerős szellőzés, a nyári hővédelem, napkollektorok alkalmazása, földhőcserélős levegő előmelegítés. A távlati tervek között szerepel a kis- és középvállalatok innovatív kibocsátás-csökkentő beruházásainak támogatása is a Zöld Beruházási Rendszer keretében.
 

A színpadi programok mellett reggeltől estig óránként jelentkeztek be mozgóriportereink a fejlesztések sétányáról. Lovász László és Horváth Szilárd bevonták a látogatókat a kísérletekbe, feladatokba és bemutatták a fejlesztések terepasztalát is.

A rendezvények házigazdái Rákóczi Ferenc, Abaházi Csaba, Szekeres Nóra, Péter Petra és Barabás Éva voltak, akik EU-s és NFT-s kérdésekre adott helyes válaszokért rengeteg ajándékkal jutalmazták a vállalkozó szellemű játékosokat a nap folyamán többször is. Ily módon játékos keretek közt tanították házigazdáink a rendezvények látogatóit.

Több nagyvárosba is ellátogattunk, Budapest volt az első állomás, melyet Balatonfüred, Győr, Székesfehérvár, Pécs, Miskolc és Szeged követett. Az adott városokban bemutatkoztak a helyi tehetségek is. Zenészek, tánccsoportok, sport együttesek mutatták meg tudásukat a nagyszínpadon.

A délelőtt 10 órakor kezdődő programok között kicsik és nagyok is megtalálhatták a kedvükre valókat. A színpadon többek között akrobatikus Rock&Roll tánc show, freestyle foci bemutató, és rengeteg híresség tette tiszteletét az öt héten át tartó Európa Túra alatt. A programot színesítette Eszményi Viktória és Heilig Gábor, Bartók Eszter, Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán, Sub Bass Monster, Ádám és Éva, Zséda, a 100 Tagú Cigányzenekar 20 művésze, Caramel, Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar, Palcsó Tamás, Póka Angéla, a Back II Black, Dobrády Ákos, Oláh Ibolya, Varga Ferenc - Balássy Betti, valamint Tóth Vera és Rúzsa Magdi.

Bízunk benne, hogy sikerült közelebb hozni az emberekhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkáját, és megmutatni mind a hét régió lakosainak, hogy milyen sikerprojektek valósultak meg Európai Uniós támogatásokból, illetve reményeink szerint kedvet csináltunk a jövő pályázóinak a beadványok elkészítéséhez.

Végezetül egy kis összefoglaló:

Állomások:
2008. augusztus 20. - Budapest, Erzsébet tér
2008. augusztus 23. - Balatonfüred, Kisfaludy strand
2008. augusztus 23. - Győr, Aranypart
2008. szeptember 6. - Pécs, Széchenyi tér
2008. szeptember 6. - Székesfehérvár, Petőfi tér
2008. szeptember 13. - Szeged, Széchenyi tér
2008. szeptember 13. - Miskolc, Városi Sportcsarnok

És pár érdekes adat:

Megtett kilométer:  több mint 2500 km
Szórakoztatott látogatók száma: több mint 65.000 fő
A szervező csapat létszáma:  több mint 200 fő
Elfoglalt négyzetméterek száma:  több mint 45.000 nm
Színpadon fellépett művészek száma:  több mint 300 fő
Kiosztott NFÜ híd mézeskalácsok száma:  több mint 40.000 db
 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásainak megalapozása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétéves akcióterveket készít. Az első akciótervek a 2007-2008-as időszakra készültek.

Az akciótervek már az indítani tervezett konkrét pályázati kiírásokat és kiemelt projekteket mutatják be. A 2009-2010-es akciótervek végleges, a kormány elé kerülő változatának elkészítéséhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség most is számít a szakmai, az érdekképviseleti és a társadalmi szervezetek, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselőinek javaslataira, észrevételeire.

A véleményeket, javaslatokat 2008. november 18-ig várjuk a Partnerségi fórumban, amely regisztrációt követően biztosít hozzászólási lehetőséget bárki számára az akciótervek összes konstrukciójához külön-külön, annak struktúráját követve.

A társadalmi egyeztetést követően minden javaslattevő válaszlevelet kap javaslatai befogadásáról, illetve egyet nem értés esetén azok indoklásáról.

Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az akciótervek társadalmi egyeztetése a következő hetekben is folytatódik. Az egyeztetés következő szakaszában a regionális operatív programok, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, a Környezet és Energia Operatív Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program akcióterveit bocsátjuk társadalmi vitára.

Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára és Ivan Žagar, a szlovén Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatal minisztere Mariborban, a Szlovénia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködési program programindító rendezvényén bejelentette, hogy a program első pályázati felhívásának keretében 14 millió euró összegű pályázati forrás áll rendelkezésre közös határ menti fejlesztési projektek megvalósítására.

Molnár Csaba államtitkár előadásában elmondta, hogy a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 az Európai Unió kohéziós politikája fő céljainak megvalósítására törekszik. Az együttműködés célja a tagállamok gazdasági és társadalmi kohéziójának növelése, a Közösség összehangolt, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének ösztönzése, valamint a gazdasági, társadalmi és területi esélyegyenlőség elősegítése. A rendezvényen részt vett Mikulás Brigitta, a Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóságának vezetője, aki előadásában kitért a program magyar tagállami felelős szervezete, az NFÜ feladataira ebben a programban éppúgy, mint az Európai Unió Strukturális Alapjaiból támogatott más hazai és nemzetközi programok végrehajtásában vállalt szerepére.

A program hivatalos indításának szánt rendezvényen elhangzott, hogy az 1. pályázati felhívás 2008. június 27-én tették közzé (benyújtási határidő: 2008. október 30.), melynek célja olyan fejlesztések megvalósítása, amelyeknek köszönhetően a határ menti régió kiváló élet- és munkakörülményeket teremt kulturális, egészségügyi és természeti szempontból is.

A határon átnyúló hatással rendelkező pályázatok esetében feltétel, hogy a projektpartnerek között legalább egy szlovén és egy magyar partnernek kell lennie. A sikeres megvalósítás további feltétele a pályázatok közös tervezése, végrehajtása, de a közös finanszírozás is. A pályázók non-profit közjogi és magánjogi személyek, önkormányzatok, alapítványok, közintézmények, ügynökségek, kamarák, civil szervezetek is lehetnek.

A most meghirdetett pályázati felhívásban 14 millió euró összegű, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó forrás áll rendelkezésre. Az ERFA támogatás mértéke legfeljebb 85% lehet, a nyertes pályázatok automatikusan hazai társfinanszírozásban részesülnek 10 % mértékig, A projekteket 5 %-os önrész formájában a pályázó partnereknek kell finanszíroznia.

A projektek támogatási összege 50 ezer euró és 2 millió euró között lehet.

Programterületek:
•    a Szlovén Köztársaság területén: Pomurje és Podravje (20%) statisztikai régiók
•    a Magyar Köztársaság területén: Vas megye és Zala megye

Az egyes projektek megvalósítására legfeljebb 36 hónap áll rendelkezésre, azonban minden projektnek legkésőbb 2015. március 31-éig le kell zárulnia. 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív Programja keretében a kormány augusztus 13-án hat, összesen közel 100 milliárd forint értékű környezetvédelmi nagyprojekt támogatásáról döntött.A két árvízi tározó, két hulladékgazdálkodási rendszer és két szennyvíztisztítási projekt több mint 500 település 1,4 millió lakójának életminőségét javítja majd.

A 38 milliárdos összköltségű Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó 29,3 milliárd forint uniós és 5,2 milliárd forint pedig költségvetési támogatásból valósul meg 2011 végére. Még az idén elkészül a Cigánd-Tiszakarádi és a Tiszaroffi tározó. Így a Közép-Tiszán épülő három tározó - a Hanyi-Tiszasülyi, a Tiszaroffi és a Nagykunsági - Kisköre és Csongrád között 55-65 cm-rel csökkenti a vízszintet, ez 570 ezer embert és 660 ezer hektár területet óv meg az árvíztől ezen a szakaszon, és még Szegednél is 30 cm-rel csökkenti a vízszintet. Előkészületben van a Beregi és a Szamos-Kraszna közi tározók EU-támogatása is, így a 2013-ig megépülő 6 tározó a Tisza teljes hosszán 50-60 cm-rel csökkenti a vízszintet. 2013-ig mintegy 140 milliárd Ft európai uniós forrást vonhatunk be az árvízvédelmi fejlesztésekbe, ebből 110 milliárd Ft-ot a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésére.

A 28 milliárd forint összköltségű két hulladékgazdálkodási nagyprojekt 19,5 milliárd támogatásból valósul meg, ebből 16,5 milliárd forint európai uniós, 3 milliárd forint pedig költségvetési támogatás. A Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási projekt 313 település 426 ezer lakos évi mintegy 200 ezer tonna hulladékának korszerű, szelektív gyűjtésen és biológiai kezelésen alapuló feldolgozását oldja meg. A projekt 12 várost és 301 községet fed le, különösen a hátrányos helyzetű aprófalvak és tanyák környezeti biztonságát javítja majd. A Győr Nagytérségi települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer 112 település 260 ezer lakosának hulladékkezelését oldja meg 2,5 ezer km2 területen.

A 31,9 milliárd forint összköltségű két szennyvízkezelési nagyprojekt 26,5 milliárd forint támogatásból valósul meg, ebből 22,5 milliárd forint európai uniós, 4 milliárd forint pedig költségvetési támogatás. A Makó és térsége szennyvízelvezetését és szennyvíztisztítását szolgáló projekt keretében hat településen vezetékes szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer épül ki, ez 41 ezer lakost érint. A fejlesztés eredményeképp a csatornázott háztartások száma a jelenlegi 2342-ről 14 ezerre nő, így a jelenlegi 23%-os csatornázottság közel 100%-ra emelkedik. Csökken a térség belvíz veszélyeztetettsége, a talaj és a talajvíz szennyezettsége, valamint a Maros vízgyűjtőjének szennyezettsége is. A Békéscsaba szennyvíztisztítása és csatornázás-fejlesztése eredményeképp a 66 ezres városban további 21 ezer lakos kapcsolódhat rá a csatornahálózatra, így nő a komfortfokozat és alacsonyabbá is válik a lakosság számára a szennyvíz elszállításának költsége. A beruházás hatására jelentősen javul az Élővíz-csatorna és a Kettős-Körös vízminősége is.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (továbbiakban: Alap) szóló 2003. évi XC. törvénnyel (Atv.) összhangban, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter nevében, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatot hirdet K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósításának támogatására.

A pályázat célja

A pályázat célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának, piaci termékké fejlesztésének elősegítése, a szellemi tulajdon hasznosítására létrejövő cégek alapításának ösztönzése. Alapelv, hogy az egyén akkor juthat támogatáshoz, ha projektjavaslatával , az egyes fázisokban elvégzett munkájával, ill. K+F  eredményeivel alá tudja támasztani, hogy a projekt sikeresen végrehajtható és az ötletből új termék lesz, valamint képes a hasznosításhoz szükséges vállalkozás létrehozására.

A Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. (MAG Zrt.) elindította az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása című pályázati kiírását. A pályázat keretében 2-20 millió Ft, Pest megyében 35 %, míg vidéken 50 % mértékű vissza nem térítendő állami támogatás nyerhető el a következő fejlesztésekhez:
• On-line ügyfélszolgálati rendszer, integrált, értékesítést támogató, marketing automatizáló és ügyfélkapcsolat kezelési (CRM) rendszer kialakítása
• B2C és C2C alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása
• B2B alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása
• Elektronikus szerződéskötés kialakítása
• Elektronikus számlázás kialakítása
• vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolása,
• elektronikus kereskedelmi szolgáltató üzleti partnereinek elektronikus értékesítésbe és beszerzésbe vetett bizalmát növelő tartalmak (pl. tájékoztató anyagok, demonstrációs anyagok, általános szerződési feltételek) előállítása.
• a tranzakciók biztonságát szolgáló, illetve növelő informatikai rendszer bevezetése

A pályázaton olyan mikro-, kis- és középvállalkozás vehet részt, amely átlagos statisztikai létszáma a legutolsó lezárt üzleti évben minimum egy fő volt, nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezik, egy főre eső árbevétele eléri a 4 millió Ft/fő összeget, saját tőkéje nem negatív.

A projekt nem kizárólag a webáruház kialakításából állhat, hanem hardver eszközöket is beszerezhetünk az elszámolható költségek 20 %-áig, de maximum 8 millió Ft összegig. Ügyelni kell arra, hogy a beszerzésre kerülő szoftverek értékének az összes elszámolható költsége minimum 45% kell, hogy legyen. A projekt megvalósításához szolgáltatásokat is igénybe vehetünk az elszámolható költségek 40 %-ának erejéig, de maximum 16 millió Ft összegig.

Amennyiben webáruház vagy a felsorolt e-szolgáltatások kialakításában gondolkodik, akkor mindenképpen érdemes a pályázat beadását megfontolni.